Vonatkozó munkák lajstroma
(2012. január 20-i állapot)
Cikkek az Orvosi Tárból
BENE Ferenc, Az 1842/3-dik évben előfordult törvényes bonczolatok jegyzőkönyve, OT, 1843. ápr. 9., 337-353.
BITTNER Imre, Emberi Iker-szörny, OT, 1839. máj. 19., 305-310.
BITTNER Imre, Orvos-gyakorlati adatok nemes Arad-vármegye boros-jenei járása részéről, OT, 1840. febr. 23., 113-125.
B[UGÁ]T [Pál], A' belsőleg alkalmazott robarok hatásárul a' vizellő és nemző részekre, OT, 1832, tizenkettedik füzet, 235-238.
FARKAS Ignác, Történetrajza egy Aprilis 4-kén 1816-ban Ebesfalván (Erdélyországban) született különös természet játékának, OT, 1832, tizedik füzet, 32-38.
FLÓR Ferenc, Vegyes közlések kivonatokban, I., Tüdőlob Dr. Ritscher szerint orvosolva, OT, 1840. okt. 18., 250-253.
HACKELL András, Csudálatos kóreset, OT, 1839. okt. 13., 225-233.
HACKELL András, Idő- s kórjárat az unghvári k. kincstári uradalomban 1841/2-ik évben, OT, 1843. febr. 12., 145-156.
Hajak szine változása, OT, 1843. jan. 15., 63.
A' hangtömesz segedelmével eszközlendő kórhatárzatrúl, OT, 1832, tizedik füzet, 73-94, tizenegyedik füzet, 168-190.
JACOBEI János, Nevezetes bonczolások a betudások (imputatio) törvényszéki kérdésére alkalmazva, OT, 1840. aug. 30., 129-138.
KARSAY Lajos, Tapasztalati adatok a tüdőlobról, különös tekintettel a kopogatás- s hallgatódzásra, OT, 1843. okt. 29., 299-307, nov. 5., 315-324, nov. 12., 329-342.
KUTHY Lajos, Az 1840/1-diki Tüdő-lobrúl, Szarvason, OT, 1841. szept. 26., 193-202.
LINZBAUER Ferenc, Igazgatási és orvosi rendszer a törvényes bűnesetekre nézve, OT, 1840. máj. 24., 321-326.
MUNKÁCSY Miklós, Tekintetes Arad vármegye által sz. kir. Arad városában alapított kórház leirása, OT, 1841. márc. 28., 193-205, ápr. 4., 209-217.
A' nagy-mélt. kir. helytartó tanács által adott útmutatás az emberi holttest' törvényes-orvosi vizsgálására a' hazai physicusok', orvos-Doctorok' és seborvosok' számára, OT, 1832, negyedik füzet, 81-94, ötödik füzet, 185-199, hatodik füzet, 262-285.
A' szabad királyi városokban rendelt Halottkémek által teljesítendő rendszabások, OT, 1831, első füzet, 80-88, második füzet, 177-188.
PONGRÁCZ Mihály, Császármetszés, OT, 1839. okt. 6., 209-212.
SZŐKE Zsigmond, Béka-szülés, OT, 1839. okt. 13., 233-238.
TOURNER Ferenc, Az agynak sérelmeirül, OT, 1841. szept. 5., 148-154.
TOURNER Ferenc, Kaponya-lékelés, OT, 1844. ápr. 7., 234-239.
VAJNÓCZ Ferenc, Az égető szerek, OT, 1833, ötödik füzet, 107-157, nyolcadik füzet, 71-87.
Vezérszó, OT, 1831, I. év, első kötet, I-III. füzet, V-XIV.
VRANOVITS József, Emberszörnyeteg, OT, 1839. aug. 18., 103-104.
WINDISCH Leopold, Dzondi' bujasenyvellenes gyógymódja, OT, 1831, negyedik füzet, 22-48.
WINDISCH Leopold, Számadás azon betegségekről, mellyek 1830-ban Pesten a' polgári kórházban orvosoltattak, OT, 1831, második füzet, 119-139.
Orvostörténet
BERNDORFER Alfréd, A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig, Orvostörténeti Közlemények 20, 1961, 173-203.
BERNDORFER Alfréd, A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben. III. rész, Orvostörténeti Közlemények 21-22, 1961, 326-353.
BERNDORFER Alfréd, A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben, Orvostörténeti Közlemények 24, 1962, 112-135.
BIRTALAN Győző, A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között, Bp., 2001 (Libri Historiae Medicae).
BIRTALAN Győző, Óriáslépések az orvostudományban. A gyógyítás hősei az ókortól napjainkig, Bp., 1989.
BUGÁT Pál, Közönséges kórtudomány, Pest, 1830.
Maximilian Joseph CHELIUS, Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. heidelbergi professor, I-IV, Buda, 1836, 1837, 1839, 1844.
DADAY András, Magyarország kórházai 1848-ban, Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 29, 1963, 169-194.
DEMKÓ Kálmán, A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig, Bp., 1894.
DÖRNYEI Sándor, A magyar orvostörténeti irodalom 1715-1944, Piliscsaba-Bp., 2002.
FLÓR Ferenc, A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás, Pest, 1835.
FRIEDRICH Ildikó, Egészségügyi felvilágosítás a 18. századi Magyarországon, Bp., 2002 (Libri Historiae Medicae).
Hermann Eduard FRITZE, A' nevezetesebb sebészi véres műtételek doctor Fritze-től, bevezetve Diefenbach által. XXX. kőre metszett és színekkel világosított táblával, Pest, 1839.
GRABARITS István, W. NAGY Ágota, Reformkori följegyzések betegségről, gyógyításról Szeder Fábián Benedek-rendi szerzetes naplójából, Magyar Orvosi Nyelv, 2005/1, 21-23.
GYŐRI Tibor, Az orvostudományi kar története, Bp., 1936.
HENKE Adolf, Törvényszéki orvos tudomány, Pest, 1843.
Híres magyar orvosok, szerk. KAPRONCZAY Károly, VIZI E. Szilveszter, Bp., 2000.
Hogy kell a' vízbe fúlttakon segíteni?, Mindenes Gyűjtemény, 1789, II. negyed, 139-141.
HŐGYES Endre, Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről, Bp., 1896.
KAPRONCZAY Károly, Az ápolás-, ápolóképzés és kórházügy története Magyarországon, Bp., 2005.
KAPRONCZAY Károly, Magyar orvoséletrajzi lexikon, Bp., 2004.
KAPRONCZAY Katalin, Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon, doktori disszertáció, 2005.
Bernt KARGER-DECKER, Sebészkés és szemtükör. A sebészet hőstettei, Bp., 1961.
KEMPLER Kurt, A gyógyszerek története, Bp., 19842.
KOVÁTS Mihály, Medicina Forensis. Vagy: orvosi törvénytudomány, a' Táblabíró, Bíró, Ügyvédő, Törvénytúdó, Törvénytanúló, Orvos, Tanúlóorvos Uraknak számokra, Pest, 1828.
LÁNCZ Ferdinánd, Szemműtétek, Bécs, 1844.
LÓRÁND Klára, Adalékok a fene és íz nevű betegségek kapcsolatához, Orvostörténeti Közlemények, Népi gyógyítás Magyarországon, 1979, 161-178.
Magyarországi orvosrend névsora. 1840-re, kiad. BUGÁT [Pál], FLÓR [Ferenc], Pest.
Meg-fagyott ember' meg-elevenítése' módja, Mindenes Gyűjtemény, 1789, II. negyed, 305-312.
Mindenes Gyűjtemény, 1789, II. negyed, 14-19, 94-96. (Szerző és cím nélküli cikkek: teendők a tetszhalál kiszűrésére vízbe fulladás, gázmérgezés, villámcsapás, megfagyás esetén; eszméletre térítés önakasztás után.)
MOLNÁR János, Orvosi törvény 1-2, Székesfehérvár, [1814]-1818.
NEMES Csaba, Orvostörténelem. Az egyetemes és a magyarországi medicina kultúrtörténeti vonatkozásaival, Debrecen, 2008.
Heinz SCHOTT, A medicina krónikája, Officina Nova, Bp.
A szabadságharc egészségügye és honvédorvosai 1-2, sajtó alá rend. GAZDA István, Piliscsaba-Bp., 2000.
SZÉKELY Sándor, Az orvostudomány története, Bp., 1960.
VARJASSY Péter, MÉTNEKI Júlia, Egy vagy kettő? Összenőtt ikrek Magyarországon, 2008.
VERES Jenő, Fejezetek a szülészet fejlődésének történetéből Kárpát-Ukrajnában a XIX. században, Orvostörténeti Közlemények 60-61, 1971, 133-157.
VERESS Jenő, Ung vármegye gyógyászatának története. XVI-XVII. század, Nyíregyháza, 1997.
Orvosi szavak, kifejezések
BRENCSÁN János, Orvosi szótár, szerk. KRÚDY Erzsébet, 1998.
BUGÁT Pál, Természettudományi szóhalmaz, Buda, 1843.
CZUCZOR Gergely, FOGARASI János, A magyar nyelv szótára, I-VI, Pest, 1862, 1864, 1865, 1867, 1870, 1874.
Magyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyv az Orvosi Tár' első két évéhez, kiad. BUGÁT Pál, SCHEDEL Ferenc, Pest, 1833.
Orvosi műszótár, szerk. BALOGH Kálmán, Bp., 1883.
Modern orvostudomány
CZEIZEL Endre, DÉNES János, SZABÓ Lajos, Veleszületett rendellenességek, Bp., 1973.
Az ember anatómiájának atlasza 1-2, szerk. KISS Ferenc, SZENTÁGOTHAI János, Bp., 196734.
Igazságügyi orvostan, szerk. SÓTONYI Péter, Bp., 20012.
Orvosi lexikon 1-4, főszerk. HOLLÁN Zsuzsa, Bp., 1967-1973.
Szemészet, szerk. SÜVEGES Ildikó, Bp., 1998.
Szindróma atlasz, szerk. KISS Péter, Bp., 2000.
VÍGH Béla, Szisztémás anatómia. Rendszeres orvosi bonctan, Bp., 2005.
Népi gyógyászat
BENCZE József, A magyar paraszti köpölyözésről és érvágásról, Orvostörténeti Közlemények 18, 1960, 44-55.
BUGYI Balázs, Népi gyógyászat a reformkori orvostudori értekezésekben különös tekintettel Trencsén megyére, Orvostörténeti Közlemények, Népi gyógyítás Magyarországon, 1979, 313-323.
FÖLDES Vilmos, Kuruzslók és javasasszonyok, Orvostörténeti Közlemények 17, 1960, 111-132.
GRYNAEUS Tamás, Gyógynövényárusok Szeged piacain, Orvostörténeti Közlemények 30, 1964, 89-126.
HANNY Irén, KEVEHÁZI Ferenc, KULCSÁR Gizella, Néhány debreceni boszorkányper orvostörténeti vonatkozása, Orvostörténeti Közlemények 18, 1960, 98-107.
HOPPÁL Mihály, TÖRŐ László, Népi gyógyítás Magyarországon, Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 7-8., 1975, 15-63.
MOLNÁR Gyula, Népi gyógyítás emlékei a bihari boszorkányperekben, Orvostörténeti Közlemények 48-49, 1969, 195-205.
PÓCS Éva, A népi gyógyászat és a néphit kutatásának határterületei, Orvostörténeti Közlemények, Népi gyógyítás Magyarországon, 1979, 61-75.
SCHRAM Ferenc, Népi nőgyógyászati tanácsok a XVII-XVIII. századból, Orvostörténeti Közlemények 69-70, 1973, 253-277.
SPIELMANN József, Történelmi reflexiók a népi orvoslás és az orvostudomány viszonyáról, Orvostörténeti Közlemények, Népi gyógyítás Magyarországon, 1979, 35-50.
SZENTI Tibor, Paráznák III. A bábák, Orvostörténeti Közlemények 145-146, 1994, 79-119.
Népi hitvilág
ARANY János, Vörös Rébék, Tetemre hívás
BALASSA Iván, Karcsai mondák, Bp., 1963.
BALASSA Iván, ORTUTAY Gyula, Magyar néprajz, 1979.
BALÁZS György, Az ördög, a pokol és a történelem, Világosság, 1964, 736-743.
BERNDORFER Alfréd, A veleszületett rendellenesség pathogenesise történeti szemléletben. I. rész. A babonák, Orvostörténeti Közlemények 19, 1960, 101-135.
BOSNYÁK Sándor, A nevetlen ujj, Orvostörténeti Közlemények 82, 1977, 115-121.
DÖMÖTÖR Tekla, A magyar nép hiedelemvilága, 1981.
DÖMÖTÖR Tekla, Magyar népszokások, 19772.
ERDÉSZ Sándor, Állattá változások a nyírségi népi hiedelmekben = A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, I, 1958, 215-226.
FÁBIÁN József, Természeti tudomány a köznépnek, Veszprém, 1803.
FEHÉRVÁRY Magda, A boszorkány alakváltozása Csicsán, Komárom Megyei Néprajzi Füzetek III., 1988, 102-106.
FERENCZI Imre, Adatok a látó (néző) alakjához, Ethnographia, 1959, 435-438.
GEDAINÉ KÖLNEI Lívia, Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében, Orvostörténeti Közlemények 133-140, 1991-1992, 217-228.
Ipolyi Arnold népmesegyüjteménye, szerk. KÁLMÁNY Lajos, Bp., 1914 (Magyar népköltési gyüjtemény, XIII), 245-252.
JENEY György, Természet-könyve. A' hortobágyi pásztor, és a' természet-visgálo, Pest, 1791.
KÁLMÁNY Lajos, A magyar halászok vízi ellenségei, Ethnographia, 1895, 102-105.
KÖRNER Tamás, Boszorkányszervezetek Magyarországon, Ethnographia, 1969, 196-211.
KÖRNER Tamás, Mutatvány a készülő Hiedelemmonda-Katalógusból. B) A halál és a halottak, Ethnographia, 1970, 55-96.
Magyar népmesekatalógus 2, szerk. KOVÁCS Ágnes, 1988. (Az ördögszerető: 199-202.)
MIKSZÁTH Kálmán, Kísértet Lublón = M. K., Galamb a kalitkában. Kisregények, 1963, 283-346 (Aranykönyvtár).
Népszokás, néphit, népi vallásosság, főszerk. DÖMÖTÖR Tekla, szerk. HOPPÁL Mihály, Bp., 1990 (Magyar néprajz, VII, Folklór 3).
PUCZ Antal, A' babonának, és az ő sokféle nemeinek rövid elő adása, Esztergom, 1822.
Lutz RÖHRICH, Az ördög alakja a népköltészetben, Ethnographia, 1966, 212-228.
SCHRAM Ferenc, Magyarországi boszorkányperek 1529-1768, I-II., Bp., 1970.
SZENTI Tibor, Paráznák II., Orvostörténeti Közlemények 133-140, 1991-1992, 171-216.
SZILÁGYI Mihály, A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben, Orvostörténeti Közlemények 105-106, 1984, 61-74.
Taktaszadai mondák, kiad. SZABÓ Lajos, Bp., 1975.
TIMAFFY László, Táltosok, tudósok, boszorkányok. Kisalföldi népmondák, Győr, 1992.
UJVÁRY Zoltán, Antropomorf mitikus lények a magyar és az európai agrárhagyományban = Műveltség és hagyomány, Debrecen, 1966, 5-61.
Ungvár és Ung vármegye története
Az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben. Magyarország VI. kötete (Felső-Magyarország II. rész), Bp., 1900.
FÉNYES Elek, Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851.
GAAR István, A régi Ungvár történetéből.
GÁLOCSY Zoltán, Ung vármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig, Bp.-Beregszász, 2000.
HODINKA Antal, Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez, Ungvár, 1917.
MÉSZÁROS Károly, Ungvár története, a legrégibb időktől maig, Pest, 1861.
SZOTA-GMITROV Péter, Ungvár multja, Ungvár, 1944.
Ungvár és Ung vármegye, szerk. CSIKVÁRI Antal, Bp., 1940.
Történelmi tudnivalók, közigazgatás, igazságszolgáltatás
BÁCSKAI Vera, Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején, Bp., 1988.
CSIZMADIA Andor, KOVÁCS Kálmán, ASZTALOS László, Magyar állam- és jogtörténet, Bp., 19978.
DOMBOVÁRY Géza, Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pest megyében a XIX. század első felében, Bp., 1906.
DOMBOVÁRY Géza, Levéltári és egyéb adalékok a 48 előtti fenyítőjogunk általános részéhez és büntetőjogához, Pécs, 1936.
KÁLLAY István, Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848, Bp., 1996.
KATONA Géza, Bizonyítási eszközök a XVIII-XIX. században. A kriminalisztika magyarországi előzményei, Bp., 1977.
KATONA Géza, Közbiztonság-védelem Magyarországon az I. világháborúig, 1984.
KISS Lajos, A szegény emberek élete 1-2, Bp., 19813. (Szociológia és néprajz: parasztság.)
KÖLCSEY Ferenc, A vadászlak = K. F. Válogatott művei, Bp., 1975, 166-196. (Tisztségek a vármegyei igazságügyben, egy börtön leírása.)
Magyar jogtörténet, szerk. MEZEY Barna, Bp., 1996.
Magyar történelmi fogalomtár 1-2, szerk. BÁN Péter, Bp., 1989.
Magyarország története 1790-1848 1-2, főszerk. MÉREI Gyula, szerk. VÖRÖS Károly, Bp., 1980.
OSVÁTH Pál, Közbiztonságunk multja és pandur korom emlékei, Bp., 1905.
SCHWEINITZER József, A bűnügyi nyomozás a gyakorlatban, Bp., 1923.
STIPTA István, A magyar bírósági rendszer története, Debrecen, 1997.
TISZA Miksa, Magyarország rendőrségének története, Igló, 1913.
VAJNA Károly, Hazai régi büntetések 1-2, Bp., 1906.
ZSOLDOS Ignác, A' mezei rendőrség' főbb szabályai, Pápa, 18432.
ZSOLDOS Ignác, A' szolgabirói hivatal. Közrendtartási rész, Pápa, 1842.
ZSOLDOS Ignác, A' szolgabirói hivatal. Törvénykezési rész, Pápa, 1842.
Egyéb
A bordélházak és kéjhölgyek iránti szabályrendelet, Kolozsvár, 1874. (Az OSZK kisnyomtatványtárában: Kny.C 413)
BERDE Áron, Légtüneménytan 's a' két magyarhon égaljviszonyai 's ezek béfolyása a' növényekre és állatokra, Kolozsvár, 1847.
BOGDÁN István, Régi magyar mértékek, Bp., 1987.
BRUCKNER Győző, Szerves kémia I/1. Nyílt szénláncú vegyületek, Bp., 19614.
Adrian von BUTTLAR, Az angolkert, GALAVICS Géza, Magyarországi angolkertek, Bp., 1999. (Egy kötetben.)
DOMONKOS Ottó, Móring levelek Sopron vidékéről, Néprajzi Közlemények, 1957, 1-2, 319-324.
ERDEY-GRÚZ Tibor, Vegyszerismeret, Bp., 19633.
David FONTANA, A szimbólumok titkos világa. Jelképek, jelképrendszerek és jelentéseik, 1995.
FÖLDI János, Természeti história. A' Linne Systémája szerént. Első tsomó. Az állatok országa, Pozsony, 1801.
HENNYEY Vilmos, A magyar posta története, Bp., 1926.
HERMAN Ottó, A magyar halászat könyve 1-2, Bp., 1887.
HOPPÁL Mihály, JANKOVICS Marcell, NAGY András, SZEMADÁM György, Jelképtár, 2004.
LŐTSEI Sp. Sámuel, Király-választás; melly történt a' kézmívesek' mester-emberek' és professionisták' diétai országgyűlésén, Kolozsvár, 1830. (Rengeteg reformkori foglalkozás, mesterség.)
MÁNDOKI László, A siklósi reformátusok házassági szerződései (1802-1862), Néprajzi Közlemények, 1961/1, 125-237.
MÁTÉ Imre, Yotengrit. A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka 1, 20065.
MÁTÉ Imre, Yotengrit. A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka 2-3, 2006.
NYILASI János, Szervetlen kémia, Bp., 1975.
PETŐFI Sándor, Úti levelek Kerényi Frigyeshez = P. S., Útirajzok, 1987, 26-56.
ROSTA István, Magyarország technikatörténete (a honfoglalás korától a III. évezred kezdetéig), Bp., 1999.
SADEBECK Móritz, A vegytan alapvonatai mindennemű ifjuság számára, Pest, 1843.
SAY Móricz, A vegytan alapvonalai, Pest, 18723.
SIKLÓSSY László, A régi Budapest erkölcse, Bp., 2002.
Carol TURKINGTON, Mérgek és ellenanyagaik lexikona, 1995.
Összeállította: A.K.
